Geostratégia #8: Az Iráni Csapda

Ha az USA csapdába esne Iránban, Trump nukleáris fenyegetéssel élne az irániak szabadon bocsátásáért. Ennek megakadályozására Iránnak Oroszországgal kellene megállapodnia arról, hogy Putyin preventíven kijelenti: senki sem használhat nukleáris fegyvert. Ez megakadályozná az USA nukleáris ütőkártyáját, és egy fekete lyukba (sunk cost fallacy) tereli az amerikai erőforrásokat, amelyet a hadsereg utánpótlási és gyártási kapacitás hiánya súlyosbít.

Az Egyesült Államokat három fő érdekcsoport tolja egy Irán elleni háború felé: Izrael-lobbi (AIPAC és keresztény cionisták), az 'Empire' által generált pénzügyi érdekek (Wall Street), és Szaúd-Arábia, amely Iránt létezése fenyegetésének tekinti. Ezen erők Trumpon keresztül fejtik ki hatásukat, Jared Kushner és Nikki Haley befolyása révén.

Az amerikai hadsereg 2003-ban megváltoztatta hadászati doktrínáját 'sokkolás és megfélemlítésre', ami azt sugallja, hogy gyors, olcsó és döntő győzelmeket lehet elérni a hagyományos elvek (tömeges erők, bekerítés elkerülése, utánpótlás védelme) figyelmen kívül hagyásával. Ez a 'hubris', vagyis a túlzott önbizalom, elhiteti velük, hogy bármely háborút megnyerhetnek, mint ahogy a Houthik elleni 'Operation Prosperity Guardian' kudarcai is mutatják.

Az iráni Forradalmi Gárda háborút akar az Egyesült Államokkal az amerikai beavatkozások, Izrael és Szaúd-Arábia támogatása, valamint Soleimani tábornok meggyilkolása miatt. Provokálni akarják az USA-t a bevonulásra, mert hisznek abban, hogy a történelem ismétlődni fog, és az USA elakad a háborúban.

Képzeletbeli forgatókönyv szerint 2027 márciusában Trump bejelenti az 'Operation Iranian Freedom' hadműveletet, Irán teljes körű megszállását. Az indokok között szerepel 'demokrácia és szabadság' eljuttatása, Irán feltételezett atomfegyver fejlesztése, a közel-keleti hajózási útvonalak védelme, szövetségesek (Szaúd-Arábia, Izrael) védelme, és az iráni terrorizmus finanszírozása elleni fellépés.

Az invázió kezdeti 'sikerei' ellenére (légifölény, tengeri uralom, szárazföldi erők telepítése) Irán valójában 'megnyerte' a háborút. Irán hegyvidékes terepe miatt az amerikai csapatok bekeríthetőek, az utánpótlás vonalak sebezhetőek, és a csapatok száma elégtelen egy 90 milliós ország megszállásához. Az amerikaiak elhitték, hogy az iráni nép felkel a rezsim ellen, de az irániak mélyen gyanakvóak az USA-val szemben a Shah-rezsim támogatása és az iraki invázió tapasztalatai miatt.

Athén Szicília inváziója (i.e. 415), a vietnámi háború, és az orosz-ukrán háború példák olyan konfliktusokra, ahol a 'hubris', a túlzott önbizalom és a rossz stratégia súlyos következményekhez vezetett. Athén az utánpótlási problémák miatt vesztette el seregét, az USA Vietnámban a 'sunk cost fallacy' (elsüllyedt költségek csapdája) miatt maradt, míg Ukrajna elvesztette a háborút a rossz stratégia és a televíziós imázsra való túlzott fókusz miatt.

A játék elmélet alapján az egyes szereplők (USA, Irán, Izrael, Szaúd-Arábia) motivációi eltérőek, mégis mindannyian érdekeltek az amerikai invázióban. Az USA rezsimváltást akar. Irán inváziót akar kiprovokálni, hogy legyőzze az USA-t a saját hazai terepén. Izrael és Szaúd-Arábia pedig (rejtett) optimális kimenetele, ha az USA és Irán is legyengül, így ők dominánssá válhatnak a Közel-Keleten.